Érdekességek

         Túlsúlyos minden negyedik magyar iskolás

A többlet elsősorban szénhidrátokból származik, 
ami nem csak cukrot jelent.

·        Metropol

·        2016-01-19 07:50

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 2014-es adatai azt mutatják, hogy 30% felé közelít világszinten a gyermekkori elhízás megjelenése.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének GYERE – Gyermekek Egészsége programja keretében a 2014 őszén Dunaharaszti népességének 6–12 éves korosztályában végzett felmérésből pedig kiderült, hogy az 1430 gyermek 26,5%-a túlsúlyos vagy elhízott. Bár ez önmagában nem tekinthető reprezentatív adatnak, Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke lapunknak arról beszélt, más felmérések is 20% fölötti eredményeket mutatnak.

– A magas szám mellett nem lehet szó nélkül elmenni, minden negyedik gyermek többlet testtömeggel küzd Magyarországon, amely lehet néhány kilogrammnyi túlsúly, vagy súlyosabb állapot, elhízás is – mondta

Cukor és kenyér

A jelenség nem vezethető vissza egyetlen okra az MDOSZ elnöke szerint, de ha csak a táplálkozást vesszük figyelembe, akkor egy korábbi, 800 gyermek táplálkozási naplójának felvételével zajló vizsgálatuk eredményeire is érdemes kitérni. Itt kiderült, hogy a gyermekek az életkorukhoz szükséges napi kalóriamennyiségnél 2-300, helyenként akár 400 kilokalóriával is többet visznek be szervezetükbe. – A többlet elsősorban szénhidrátokból származik, ami nem csak cukrot jelent, bár ennek bevitele is 3-4 százalékkal haladja meg az ajánlottat. A pluszkalóriák beviteléhez a keményítőfélék, a péksütemény, a kenyér is hozzájárulnak, amelyből jellemzően nem teljes kiőrlésűt fogyasztanak. A zsiradékbevitel is magasabb a szükségesnél, míg kalciumból és D-vitaminból nem kapnak elegendő mennyiséget a gyerekek. Az ajánlott napi félliternyi tejnek vagy tejterméknek csak kétharmadát fogyasztották el a felmérés résztvevői. Mindennek a felnőttkorra nézve komoly következményei lehetnek. A táplálkozástudományi szakember szerint a kalciumhiány megágyaz a felnőttkori csontritkulásnak, az anyagcsere-problémák, a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri megbetegedések gyökerei pedig a gyermekkori túlsúlyig is visszavezethetnek.

Fontos kisgyermekkor

A leghatékonyabban az egészséges táplálkozásra neveléssel lehet tenni a folyamat ellen, ami már a várandósság ideje alatt megkezdődik azzal, hogy az anya megfelelően étkezik, majd folytatódik a gyermek megszületését követő ezer napban.– A védőnők legalább hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálást javasolják, hiszen ez összetételénél fogva nélkülözhetetlen az újszülöttek és a csecsemők számára, annak ellenére, hogy ma már kitűnő tápszerek is rendelkezésre állnak. A hozzátáplálás során fokozatosan érdemes a különböző alapanyagokhoz szoktatni a gyerekeket, mivel az első ezer napban alakulnak ki az életünket végigkísérő íz-preferenciák. Természetesen később is rászoktatható az egészséges ételekre a kisgyermek, de sokkal könnyebb, ha már ismeri ezeket az ízeket is – mondta a Metropolnak Kubányi Jolán. Hozzátette: a szülők, a pedagógusok és a szakemberek közös erőfeszítéseire van szükség, melyekben hosszabb távon segíthet a közétkeztetés javítása és a rendszeres mozgás is.

Elhízott felnőttek

A felnőtt lakosságra vonatkozó adatok ennél még sokkal rosszabbak – szintén 2014-ben készült az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) ezer felnőtt bevonásával.

Ebből kiderül, hogy a túlsúlyos vagy elhízott felnőttek aránya hazánkban a lakosság majd’ kétharmada, pontosan 65%. A férfiakra kicsit jobban jellemző a túlsúly és az elhízás, mint a nőkre (67, illetve 62%), a test tömegtöbblet pedig az életkor előre haladtával egyre jellemzőbb a magyar lakosságra.

A 18–34 évesek közt még csak 37% a nőknél, illetve 41% a férfiaknál a magas testsúly előfordulása, ugyanez 35–64 év közt 66 és 75% lesz, 65 év fölött pedig 79 és 83%-ra nő.

A túlsúly és az elhízás hazai trendjeit 1988-ból, 2009-ből és 2014-ből származó adatok összehasonlításával lehet felrajzolni: ebből kiderül, hogy huszonhat év alatt a normál vagy sovány testalkatúak aránya tíz százalékkal, míg a túlsúlyosaké hét százalékkal csökkent.

A legnagyobb súlyfelesleggel rendelkezők csoportja, az elhízottaké ugyanakkor 16-ról 33 százalékra emelkedett. Nincs tehát egyszerű dolguk azoknak a szakembereknek, akik különféle programokkal küzdenek az elhízás ellen.

 A túlsúly mutatói

A testtömeg-index, azaz a BMI megmutatja, milyen kategóriába esik a súlyunk. Nőknél 19-es, férfiaknál 20-as BMI esetén alultápláltságról beszélhetünk, a normál testtömeg mindkét nem esetében 25-ös BMI-ig tart. 25,1–30-as BMI közt túlsúly, 30,1–40-es BMI közt elhízás, e fölött extrém elhízás állapotáról lehet beszélni.

Az elhízás típusát a derék-csípő arány adja meg. Köldöknél, illetve a csípő legszélesebb vonalában kell az értéket mérni: ha a derék-csípő arány nőknél 0,8, férfiaknál 0,9 fölötti, az alma, ez alatt körte típusú az elhízás. A testzsírtartalom nőknél 25, férfiaknál 30 százalék fölött utal elhízásra.

A has-körfogat nőknél 88, férfiaknál 102 centiméternél lehetőleg ne legyen magasabb, ekkor ugyanis nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az OTÁP szerint a magyar átlag nőknél 91, férfiaknál 98 cm.